Ugyanis tegap vki(nevet nem mondok)átnézett rajtam,meg minden.De ebbe az a szomorú,hogy azért a vkiért mindent megtennék...De hát ügyen én egy nagy senki vagyok.Este már nem bírtam továb,elkezdtem sírni.A bnőim nyugtattak(olyan jó hogy vannak!!)De én már megakartam ölni magam,de hátnem jött össze..Aztán bekellett mennem.Anyámék kivoltak rám akadva vmiért,de ügye nagyon nem voltam jó paszban,szal sírva kértem tőlük,hogy had beszéljek még a bnőmmel.Beszéltem vele,és egyre csak azt hajtogattam hogy nagyon szar az élet és h nincs is értelme annak h élek.Aztán már tényleg bekellett mennem,de kilyött a nővétre.Az utca közepén ölelt át és nyugtatott meg (vmennyire).Szóval életkedvem -1000%...Én azt kívánom nektek,hogy legyetek boldogok,érezzétek jól magatokaz és hülyéskedjetek,ahogy csak tudtok!Mert én ezt már soha nemfogom csinálni...